MTK legendárium | 369. rész

Az MTK alapítása és alapítói. 1888-ban született a klub.

A magyar sport köreiből kizárt csoportokat Szekrényessy Kálmán elsőként látványos fővárosi úszóversenyek keretében léptette fel. Az 1886-os promontori úszás korai tagjai között találjuk Szekrényessy zsidó származású tanítványait, a „Nemzeti Uszodának hat izmos úszóját”, a Bródy testvéreket, Ábelest, Klingert és Müllert, kik „azután a budafoki sörcsarnokban az előre rendelt hatalmas ebédet a legjobb kedvvel és jó kondiczióval költötte le, víg poharazás közben.”
Ugyanakkor kiemelten támogatta a munkásság sportolását, jól tudva, hogy: „módot kell nyújtani a munkás elemnek a mulatságra. A magyar iparos mindenkor büszke volt testi erejét kimutatni.”

Szekrényessy sportszervezői munkássága 1888 nyarán már egészen közel vitte a zsidó sportembereket a közeljövőben alakítandó egylet létrehozásához. Augusztus folyamán a Nemzeti Torna Egylet (NTE) tagjai részt vettek az Aradi Országos Tornaünnepélyen, soraikban több zsidó sportolóval, kik közül többen a három hónap múltán életre hívott MTK alapítói lettek. Ezen esemény résztvevői a következők voltak: Totis Lajos, Bokelberg Ernő, Deutschländer Nándor, Goldmann Sándor, Spitzer József, Weitzenfeld Gusztáv, Stern Alfréd, Stern Adolf, Schön Lipót, Braun Emil stb.

Az 1888-as nyári évad utolsó jelentősebb eseménye lett, amikor az NTE budapesti illetőségű zsidó sportolóit Szekrényessy Kálmán szeptember 10-én bemutatta Aradon, a kor ugyancsak nagyformátumú sportemberének, Vermes Lajos földbirtokosnak. Vermes utóbb Szekrényessy felkérésére lett az MTK első elnöke.

E találkozó minden bizonnyal már a klubalapítást közvetlen megelőzendő, informális jelleggel ment végbe.

Szekrényessy, ha már sportszervezői munkát végzett, nem hagyhatta ki az aktív sportot, annak is számára legkedvesebb ágát, az úszást. Így esett, hogy az általa egybehívott társaság egyben Aradon, a Marosban „magánjellegű úszási mérkőzéseket tartott”, méghozzá Balogh Bódog, Vermes Lajos, Stern Adolf, Weitzenfeld Gusztáv, és Totis Lajos részvételével.

Szekrényessy Kálmán angliai tapasztalatai alapján igyekezett meghonosítani a magyar embersportban is a fogadási rendszert, melyet a kor szóhasználata totalizatőrnek nevezett. Ezt többen, főként az utókor némi bírálattal szemlélte, mégis a legfejlettebb klubélettel rendelkező angliai tapasztalatok méltán bátorították Szekrényessy Kálmánt e brit nézet hazai propagálására.

Szekrényessy valahányszor nagyobb formátumú sportszervezésbe kezdett, működésbe hozta a fogadási rendszert, alkalmat nyújtva az ügy iránti fokozottabb érdeklődésre és a születőben lévő sportélet támogatására. A Magyar Testgyakorlók Körének megalapítása előtt egy hónappal már bizonyosan működött Szekrényessy Kálmán lakásán az első magyarországi embersport-fogadási iroda. Egyébiránt az ügy életképességét mutatja, hogy Szekrényessy ötlete után közel száznegyven esztendővel is létezik, sőt töretlenül virágzik az általa Magyarországon meghonosított sportfogadás intézménye.

Az MTK megalapítását harmincnégy nappal megelőző hirdetése, három ok miatt is méltó a közlésre, egyfelől, mert ellenségeinek ellene felhozott legfőbb érve a sportfogadás életszerűtlenségéről szólt, másodsorban, mert az ország első ilyen vállalata volt, harmadrészt épp abban a Teréz körúti lakásba működött, hol 1888. november 16-án az MTK megalakult.

A sajtóban Szekrényessy akkor így reklámozta:

„Egy curiosum
»Verseny Fogadás Iroda«
Budapest, Teréz Körút 10. szám
Ötvenezer frt. Óvadék. Elfogad 1 frt-tól tízezer frt-ig téteket Magyarország, Ausztria, Németország, Dánia, Francziaország, Anglia és Olaszország minden ló, és ügető, vitorlás, evedzős, athletikai, iramgép és úszás-versenyeire. Szabály: fuss vagy fizess!”

Szekrényessy elhíresült mondása a „Fuss vagy fizess!” tehát egyszerre jelentette a hazai aktív sporttámogatás mellett a sportfogadás életre hívását is.
Klubalapítónk ebben is úttörőnek számít, nem csupán Magyarországon, de egész Kelet-Európában.

Ezt olvastad már?